Az íjászat, mint gyógytorna avagy miért érdemes íjászkodni?

Számtalan okból. Például: – mert igazán vagány dolog egy visszacsapó íj a falon – az alapokat nagyon könnyű megtanulni, nem igényel különösebb előképzettséget – a legtöbb íjászcsapat teli van jófej emberekkel, ezért jó ismerkedési lehetőség – ha inkább elvonulnánk a világtól, a magányos íjászat tökéletes meditációs tevékenység – ha az őserdő közepén találjuk magunkat étlen-szomjan, jól jön, ha tudunk íjat használni (és készíteni)

És ha mindez nem lenne elég, mondok egy egészségügyi érvet is: nagyon jót tesz a hátizmoknak!

Ráadásul pont azokat az izmainkat erősíti, amelyek hajlamosak az ülésben és (háti-)táska cipelésében elsatnyulni.

Ezért az íjászat tökéletes kiegészítője, (vagy akár helyettesítője) lehet az ülő életmódnak ill. ülve végzett munkának.

Ha alaposan megnézzük, akkor az íjászat ettől sokkal több izmot megmozgat, nagyon jól fejleszti az összpontosító képességet és a testtudatosságot és egy csomó más előnye is van (ld. fentebb), de most ragadjunk ki két izmot, és a csuklyásizmot és a rombusz izmokat és nézzük meg azokra, hogy hat az íjászat.

📷

A csuklyásizomról (musculus trapezius) elsőre az ugorhat be, hogy azt nem erősíteni, hanem inkább lazítani és nyújtani kell…és ez így is van. Már amíg az izom felső részéről beszélünk. A csuklyásizom ugyanis az egyik legnagyobb felületes hátizom. A nyakszirtnél és végig az összes nyaki és háti csigolyán ered és a kulcscsonton és a lapockán tapad. Mérete miatt felső, középső és alsó részre szokás osztani. A izom felső része amolyan ,,vállrándító izom”, főként abban segít, hogy a vállunkat felfelé emeljük. Ez nagyon hasznos, ha idegesek vagyunk, nagyon jól ki tudjuk fejezni vele a hangulatunkat, emellett a vállfelhúzás abban is segít, hogy a táskánk ne csússzon le.

A csuklyásizom alsó és középső része, viszont az íjászat szempontjából hasznos, mert a vállat és a lapockákat hátra és középre húzza, ami az íj megfeszítésének legfontosabb eleme. Ebben a mozdulatban segítenek a rombusz izmok is, (musculus rhomboideus minor+major) amelyek az utolsó nyakcsigolyán és az első öt hátcsigolyán erednék és a lapocka belső szélén tapadnak. Ezek fő tevékenysége a lapockák közelítése. A csuklyásizom alsó és középső részéhez hasonlóan ezek is elgyengülésre hajlamosak. De ha ,,kihúzzuk magunkat”, akkor ezek az izmok húzzák hátra az előre esett vállunkat.

Természetesen az íjászat akkor lesz igazán tartásjavító hatású, ha megfelelően csináljuk, a testtartáshoz hasonlóan a hanyagság itt sem kifizetődő. (ha jobban belegondolok, akkor mégis, de csak a masszőrünk, csontkovácsunk, gyógytornászunk és orvosunk számára)

Amire figyelni kell, hogy az ideget feszítő kezünk könyökét ne emeljük fel túlságosan, én pl. a képen látható félizom-félcsontembert megkérném, hogy kicsit engedje lejjebb a könyökét. Ha valaki a válláig húzza az ideget, akkor persze ez a probléma fel sem merül, úgyhogy az az igazi, ha beszerzünk egy lovat is az íj mellé, lóháton ugyanis fel sem merül a gondolat, hogy az arcunkhoz húzzuk az ideget. A másik dolog, hogy a húzás során egyenesen álljunk és igyekezzünk ne karból, hanem az előbb megbeszélt izmok erejéből kihúzni az íjat. A harmadik pedig, hogy természetesen mindig melegítsünk be és megfelelő erősségű íjat használjunk.

Ha így teszünk, akkor az íjászat lesz az egyik legjobb gyógytorna!

Forrás: Facebook/oszteoterápia